Rólam

Kedves Látogató!

Bizonyára nem először jársz ehhez hasonló oldalon, és olvasol ehhez hasonló bemutatkozást. Magam is úgy kezdem történetemet, ahogy sokan mások, a gyerekkorommal.

Már egészen korán fogékony voltam a láthatón túli világra, az ésszel, racionálisan nem magyarázható dolgokra. Mikor kicsi voltam, esténként imádkoztam, annak ellenére, hogy sosem voltam vallásos, sem semmilyen felekezet tagja, és a szüleim is szabad választást hagytak nekem, hogy magam alakítsam ki gondolataimat, a saját felfedezéseim mentén. Bár vallásom nem volt, mindig is hittem. Hittem valamiben, aminek próbáltam formát és értelmet adni. Nem passzolt semmilyen általam ismert valláshoz, és valahol mégis passzolt mindegyikhez. Hiszen minden vallásnak van istene, egy felsőbb hatalma, vezetője, ami értelmet, irányt ad annak. Magam is úgy hiszem, hogy van egy végső forrás, egy központ, egy erő, ami mozgat, irányít, és oltalmaz minket. Nevezhetjük Istennek, Allahnak, Energiának, Sorsnak, stb... valójában az elnevezés nem számít.

Ez a felismerés arról győzött meg, hogy életünknek értelme, küldetése van, és hogy utunkon nem vagyunk egyedül. Ez egyszer s mind megkönnyebbüléssel töltött el, valamint beláttam, hogy felelős vagyok nemcsak a saját sorsomért, hanem a környezetem, a világ alakulásáért is.

"Légy egy fűszálon a pici él

S nagyobb leszel a világ tengelyénél"

 - mondja József Attila. S milyen igaz. Többet tehetünk, mint gondolnánk, többre vagyunk képesek, mint valaha is hinnénk.

2003-ban ismerkedtem meg a pránanadi módszerével, melynek több mint 7 évig voltam követője. Ez idő alatt betekintést nyertem a keleti filozófia, életszemlélet és gyógyászat alapjaiba, megismertem a csakrák működését, az energiával való gyógyítás módszerét, de ami sokkal fontosabb, megismerhettem a saját - addig láthatatlan - oldalamat, és felismertem annak fontosságát a mindennapi életemre. A saját életemen tapasztaltam meg, hogy mi történik, ha nem csak szemlélődök, hanem aktívan részt veszek benne, és hogy micsoda különbség van a két hozzáállás között.

A deekshával 2009-ben találkoztam először, a Fitos Mónika által vezetett női csoport egyik foglalkozásán, melynek témája az újév megteremtése volt. Döbbenetes élmény volt, óriási hatással volt rám. Először éreztem azt, hogy a lehető legjobb helyen vagyok, ez az én utam. Az ezt követő időszakban rendszeresen jártam a foglalkozásokra, majd 2012 augusztusában magam is deekshaadó lettem.

2010 nyarán a Nemzetközi Masszázs Akadémia svédmasszázs képzését végeztem el, fontosnak tartottam,  hogy az elméleti és spirituáis fejlődés mellett a fizikai test gyógyítását is jobban átlássam, megismerjem. Hiszem, hogy ezek egymástól nem különválaszthatóak, szellemi és testi egészségünk egymással szorosan összefügg, összekapcsolódik.

Az általam megismert módszerek ötvözetére és a személyes tapasztalataimra építve olyan kezeléseket, programokat tervezek, melyek reményeim szerint minden gyógyulni vágyó, félelmeivel bátran szembenéző ember segítségére lehetnek.

Dankó Betty