2013. január 2., szerda

A hála megtapasztalása (január)

Születésnapomra egy csodálatos barátnőmtől egy csodálatos könyvet kaptam, mely egy nagyon fontos dologra hívja fel a figyelmet, és mindemellett gyakorlati tanácsokat is ad. Ez a valami pedig nem más, mint a hála érzése.

Az írónő szerint, szinte minden vallás rendkívül fontosnak tartja a hála érzésének kifejlesztését önmagunkban, sőt egyenesen azt állítja, hogy egész életünket megváltoztatja, ha kellő figyelmet fordítunk erre. Ez természetesen nem egyik pillanatról a másikra történik, hanem lépésről lépésre haladva. Az elején odafigyelve, gyakorolva tehetünk érte, majd idővel beépül mindennapjainkba, életünk természetes részévé válva. A lényeg, hogy egyre tudatosabbá válunk, felismerjük, hogy tehetünk önnön boldogságunkért, megtanuljuk értékelni a már meglévő rengeteg kincsünket, és megtanulunk irányt szabni vágyainknak.

Távol álljon tőlem, hogy learassam az írónő babérjait, mégis arra gondoltam, havonta egy-egy gyakorlatot - a saját képemre formálva - leírok nektek, így év végére már igazi kis hála-lények lehettek. 
Tavaly decemberben megtartottam az első kiscsoportos deeksha foglalkozásomat, amin a résztvevők (valamint a fentebb említett barátnőm) egy Buddha szobrocskát kaptak. Természetesen ez nem feltétel, lehet az apró tárgy bármi, kő, dísz, stb, de jobb, ha kicsi, és elfér a kézben. Ez társunk lesz a feladatok során, ezért érdemes olyat választani, ami a kedvünkre való.
Ha megvan a tárgy, tartsuk az ágyunk mellett. A januári feladat egyszerű; minden este lefekvés előtt fogjuk a kezünkbe, és hangosan, vagy gondolatban adjunk hálát három dologért az életünkben. (Pl: Köszönöm, hogy ma elértem a vonatot, köszönöm, hogy találkozhattam az anyukámmal, köszönöm, hogy sikerült a vizsgám... stb. Mindig mondjuk ki a köszönöm szót!) Minden alkalommal másik három dolog legyen a hálánk tárgya. Lehet bármi, ha nem jut semmi eszetekbe, akkor a napsütésnek is lehet örülni, vagy annak, hogy van két kezetek, és lábatok. Ha belegondoltok, igenis fantasztikus dolog, hogy mindezek megvannak, hiszen mi lenne velünk kéz, láb, vagy a nap melege nélkül!
Fontos a rendszeresség, ezért törekedjetek arra, hogy minden nap elvégezzétek a gyakorlatot. Ha valami miatt kimarad, nem kell lelkiismeret furdalást érezni, lehet pótolni reggel, vagy következő este hat dolgot felsorolni. 

Ezzel az egyszerű feladattal bevezetjük a hálát az életünkbe, minden nap csak pár percnyi figyelmet fordítunk rá, és máris derűsebben fogjuk látni a világunkat. Mindig pozitív, igenlő dolgokat fogalmazzunk meg, melyek a saját életünkre vonatkoznak, nem hasonlítóak, nem ártanak!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése